Településünk

Néhány adat a településről:

Belterület: 26 ha
Külterület. 517 ha
Vezetékes vízzel ellátott lakóház: 100 %
Szennyvízelvezetéssel ellátott lakóház: 87 %
Telefonnal ellátott lakás: 70 %
Gázvezetékes ellátás: 80 %

 

A község a Mecsek hegység  keleti kiágazásának  északi oldalán, Tolna megye déli részén fekszik.
A település úgynevezett zsákfalu.
Kismányok eredetileg Nagymányok  pusztája volt, a  Kismányok elnevezéssel 1437-től kezdve találkozunk.
1626-ban a török szinte  elpusztította  a falut,  a lakosság a Mecsekbe menekült.
A község felvirágzása 1703-tól kezdődött és 1711-től az egész vidék központja lett. Ekkor indult meg a  svábok  letelepedése.  A lakosság ebben az időszakban evangélikus vallású.  A falu  nyugodt  fejlődését kicsi  volta és félreeső   jellege segítette. 1945-ben  telepítették be a  községbe a katolikus vallású székelységet, mely jelenleg a lakosság többségét alkotja.
A lakóházak száma ma 132, lakóinak száma 384 fő, akiknek jelentős része nyugdíjas.
Településünk Bonyháddal körjegyzőségben működik.

 

A kismányoki címer:

A kismányoki címeren helyet kapott a domborzati viszonyokra utaló hármas-halom. Azt jelképezi, hogy ég és föld találkozásából létrejött az ember, és ezzel teljessé vált az isteni megnyilvánulás. A vörös szín a hazaszeretet jelképe, a zöld a szabadságot, az örökkévalóságot jelenti.
A vörös a Marsot, a zöld a Vénuszt szimbolizálja. A címerben jelképesen ott a lakosság, a német nemzetiség a hársfa, a székelység a Nap és a Hold formájában. Az arany szín az értelem és erkölcsösség, az ezüst a bölcsesség, őszinteség megtestesítője.
A címerpajzsot övező szőlőkoszorú az egykor jellemző lakossági tevékenységet idézi.

 

Látnivalók:

 

A Katolikus (székely) Templom

Kismányokon a székelyek betelepülésüket követően több, mint 30 éven át csak egy kis kápolnában tarthattak istentiszteletet. A római katolikus székely templom 1988-1989-ben épült, német és svájci testvérek anyagi segítségével, és Kismányok lakosságának áldozatos munkájával. Épült azzal a gondolattal, hogy legyen a Bukovinából hazatelepült székelyek számára egy közös zarándokhely, ahol összegyűlhetnek. A templom ereklyéje a bukovinai Hadikfalváról hozott hársfából készült Mária szobor, melynek palástja sajátos módon világoszöld volt, és csak a restaurálás során festették világoskékre.

A templom minden faragása (dióból és tölgyből) népi munka, a szomszédos Majosi Gáspár István és Tusa János készítették. Különösen szép az olvasóállvány és a keresztelőkút. Az oltárterítő fogadalomból készült, bukovinai székely keresztszemes mintájú. A templom további érdekessége, hogy a szentély előtt székely kapu áll.
A templomot a Magyarok Nagyasszonya (Béke Királynője) tiszteletére szentelte fel 1989. október 8-án Dr. Cserháti József megyés püspök.

 

Az Evangélikus Templom

Az 1700-as években települtek Kismányokra evangélikus vallású sváb nemzetiségű német telepesek és először egy kisebb templomot emeltek maguknak, majd 1785-ben rakták le a máig itt látható evangélikus templom alapköveit. Három évre rá, 1788-ban megtörtént a templom felszentelése. A környék evangélikus vallású lakói ezután hosszú évekig Kismányokra jártak Istentiszteletre az anyatemplomba. Az épületre 1792-ben szerelték fel a toronyórát. A ma is meglévő oltár 1800-ban készült. Orgonája a hazai barokk orgona-építészet egyik legjelesebb emléke. 1807-ben épült Bonyhádon, Dél-Dunántúl első ismert orgonaépítő műhelyében. A két manuális orgona 13 regisztere két mű között oszlik meg: 10 a fafőművön, 3 a mellvédbe épült. A pedál függesztett, nincs önálló sípsora. Az orgona a fűvott és a homlokzati sípokat kivéve teljesen eredeti állapotban maradt ránk. 2001-2002-ben teljes műemléki restauráláson esett át, amelyet a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra végzett. Az orgona adottságai elsősorban a régi dél-német és itáliai művek korhű előadására teszik alkalmassá. A templom 2004 októberétől műemlék épület.

 

KISMÁNYOK online